2010. december 30., csütörtök

Tüdér-királylányos tavaszváró...

Nem tehetek róla , de én már annyira várom a tavaszt, hogy december ide vagy oda én nem bírtam magammal.
Jó persze tudom kissé elvetettem a sulykot, és talán ennyire nem is akartam , de hát késő bánat eb gondolat!
Szóval úgy esett hogy ebben az évben számtalan számomra kedves tortát készíthettem.
Mindegyiknek meg is van a maga kis története , amiből egy darabkát meg is őrzök a lelkemben.
Számtalan elképzelésem válthattam valóra, és nem kis örömöt jelentett számomra az ünnepeltek öröme sem!
Azonban úgy alakult hogy az én pöttömkéim születésnapja, és annak ünneplése,idén el tolódni látszott, és sejtésem sem volt hogyan, mikor, és főleg mikorra süssek.Már kezdtem kétségbe esni hogy nem lesz tortájuk.
Aztán hirtelen, de nagyon hirtelen eldőlt hogy mikor ,és akkor nem is volt megállás..
Én hajnalig a konyhában dekkolva mókolgattam össze lánykáim tortáját.
Kisütöttem a lapokat,fondant csináltam, sárgát, és zöldet. Megcsináltam két féle krémet, egy gesztenyéset a fullos verziót saját kreálmány!!
És egy csoki krémet, amit megint kicsit újra gondoltam...
Aztán gyors bevontam fondannal, szegénykém az is vagy két órát ha pihent!
(Persze reggel láttam hogy Hú de sárgára sikeredett az éjszakai fény mellett, nem volt ilyen)
Na de épp akkor mindegy is volt, csak egy valami járt a fejemben ...hogy nekik is jár egy szép meglepi torta!!! Ennek késznek kell lenni , és szépnek is lehetőség szerint!
Tehát míg láttam , bár már csak pislogva de csináltam.
Aztán reggel kocsiba be.....
torta az ölembe gondosan le takarva, hogy a lányok ne lássák..
Párom leszabályozva, éles kanyart nem veszünk be hirtelen, bukkanókat elkerüljük!!!
Ó és hát ez nem is táv, csak 130 km!!!
Csak egy egészen cseppet zsibbadtam be..de átértünk egyben! Meg mi is:)
Szóval újra félre sompolyogtam és befejeztem a tortát , főleg a tündérkirálylány volt időigényes. Valahogy ez még nem megy úgy mint kellene, pedig valami szépet szerettem volna!
Választásom azért erre esett, mert a lányok nemrég kezdték a szerepjátékokat, teljesen maguktól, vagy talán a sok mese hatására, de szélvészként suhannak a szobába egymás után
...most királylány vagyok,.... most tündér vagyok,   kiáltásokkal!!
Szóval jött az inspiráció, jött a torta, volt nagy öröm!!!
És az íze!!!
Nem fényezem magam, de én általában mindig belekötök a saját munkámba, és persze mindig megállapítom mit fogok máskor másként csinálni, de ez most úgy volt jó ahogy volt!
Legalábbis belülről:)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése